Mi az a linux - tan�csok kezd�knek.

Mi az a Linux oper�ci�s rendszer, �s mire j�? Hogyan seg�theti egy ingyenes, szabadon terjeszthet� �s m�solhat�, komplett irodai �s ak�r egy�b speci�lis, extra feladatokra felk�sz�tett szoftvercsomag egy v�llalkoz�st a siker �tj�n? Hogyan tehet szert behozhatatlan versenyel�nyre egy v�llalkoz�s, puszt�n azzal, hogy a megfelel� inform�ci�k birtok�ban v�laszt oper�ci�s rendszert �s irodai programcsomagot a sz�m�t�g�pek sz�m�ra. Nem csak arr�l van sz�, hogy mill�s kiad�si t�teleket sp�rolhat meg, hanem f�leg arr�l, hogy egy �j szeml�let, egy �gy tendencia hull�mait lovagolhatja meg, mik�zben adatait eddig soha nem l�tott szint� biztons�gban tudhatja. Egy igaz�n profi �s biztons�gos rendszer Linux alapokra �p�l ez�rt most jobban meg�ri megismerni a linux m�k�d�s�t, mint azt egy eddig csak hagyom�nyos szoftvereket alkalmaz� felhaszn�l� gondoln�.

Mi az a Linux?

A Linux egy ny�lt forr�sk�d� (Open Source) oper�ci�s rendszer, amely GPL licensz alatt ker�lt terjeszt�sre. A GPL licensz egyik legfontosabb tulajdons�ga, hogy nem csak a programot, hanem annak forr�s�t is k�zz� kell tenni, ami lehet�v� teszi m�sok sz�m�ra, hogy munk�nkat folytass�k, jobb� tegy�k. �gy nem kell minden egyes programn�l feltal�lni a spanyolviaszt, hanem egy m�r l�tez� �tleteket, megold�sokat tov�bbfejleszthetj�k ak�r mi magunk is. Mindemellett fel kell t�ntetni az eredeti szerz� nev�t �s el�rhet�s�g�t. M�sik l�nyeges r�sze, hogy a GPL licensz alatt l�v� programok/term�kek nem szabadalmaztathat�ak, �gy megakad�lyozza, hogy egy nagyobb szoftvergy�rt� c�g r�tegye a kez�t �s kisaj�t�tsa azt.

Ebb�l k�vetkez�en ezekre a programokra jellemz�, hogy igen gyorsan fejl�dnek, �s az esetleges hib�k gyorsan kijav�t�sra ker�lnek, hiszen nem csak n�h�ny tucat programoz� dolgozik a fejleszt�s�n, hanem l�nyegesen t�bb, ezent�l sokszor az, akin�l egy hiba el��ll tudja visszak�ldeni a jav�t�st a fejleszt�knek.
Persze ez m�sfel�l nehez�ti is a fejleszt�st, hiszen l�nyegesenn egyszer�bb ir�nyvonalat szabni a fejl�d�snek, ha minden fejleszt� egy irod�ban �l, karny�jt�snyira egym�st�l, �s egy�tt dolgoznak.

Kis t�rt�nelem...
Nem lehet egy cikkbe �sszefoglalni mi is kellett ahoz, hogy a Linux od�ig jusson, ahol most tart, ez�rt t�nyleg csak n�h�ny m�rf�ldk�:
1991 okt�ber�ben Linus Torvalds k�zz�tette az Interneten a Linux kernel 0.02-es verzi�j�t. Addig maga fejlesztette egyed�l, c�lja p�ld�ul az akkor n�pszer� Minix rendszer t�lsz�rnyal�sa volt. ("addig meg sem �llok, am�g a Minix-et t�l nem sz�rnyalom.")
Linus TorvaldsMeglep�en sokan megtal�lt�k a kernel forr�s�t, �s gyakorlatilag innen a fejl�d�s �ngerjeszt� volt, decemberre kij�tt a 0.10, amin m�r val�s alkalmaz�sok is futtathat�k voltak, szemben el�deivel. 1994-ig iszony� fejl�d�sen ment kereszt�l, m�gis "csak" ilyen k�s�n adt�k ki az 1.0-�s kernelt, mivel ekkorra siker�lt a POSIX szabv�nynak megfelel�re �t�rni az eg�szet. Innen kezdve nem k�vetn�nk v�gig, hogy hogy jutott el a jelenleg fejlesztett 2.6-os �gig, ink�bb az az �rdekes, hogy ekkort�jban jelentek meg az els� disztrib�ci�k, melyek igyekeztek �sszegy�jteni a Linux kernellel haszn�lhat� programokat, �s azokat felhaszn�l�k �ltal is k�nnyen telep�thet� form�ba rendezni. Nem tal�ltuk meg, melyik volt az els� disztrib�ci�, azonban 1993-ban m�r biztosan volt Slackware. Term�szetesen az�ta robban�szer�en tov�bbfejl�d�tt mind a kernel, mind a disztrib�ci�k, napjainkban m�r t�bb sz�z disztib�ci�t fejlesztenek p�rhuzamosan.
(A Linux m�ltj�r�l b�vebben olvashattok a szabilinux.hu-n)

A Linux ingyenes? (Igen az, �s az is marad!!!)

Egy t�ved�st szeretn�nk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a ny�lt forr�s�dot sokan egyenl�v� teszik az ingyeness�ggel, holott ez nem �gy van. A licensz nem teszi k�telez�v�, hogy az ily m�don terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyag�ron lehessen k�zreadni. L�tezik j�n�h�ny GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztrib�ci� is. (A lehet�s�g itt is meg van: ha el�g tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilv�nos forr�sk�db�l magunk is leford�thatjuk a programokat, azonban a k�sz telep�t��rt �s programok�rt fizetni kell.). Az m�s t�rt�net, hogy szinte minden disztrib�ci�nak van let�lthet� v�ltozata, vagy friss kiad�s ut�n bizonyos id�vel let�lthet�v� teszik, de err�l majd k�s�bb ejt�nk sz�t.
Sz�val m�gis mi�rt kell fizetni �rte? A k�zenfekv� v�lasz, hogy pr�b�ld ki �s megtudod: kapsz egy alaposan kidolgozott komplett rendszert, amin emberek ezrei dolgoztak. �gy gondoljuk, hogy meg�rdemelnek n�mi t�mogat�st. De �ltal�ban nem ez az ok, hanem ink�bb a term�kt�mogat�s. Amikor megvesz�nk egy Linux disztrib�ci�t (ezt szoktuk dobozos v�ltozatnak is nevezni), �ltal�ban kapunk hozz� egy r�szletes telep�t�si �s haszn�lati �tmutat�t (mondjuk 500 oldalas k�nyv form�j�ban), gy�rilag el��ll�tott telep�t� m�di�kat, �s hat�rozott - �ltal�ban 60-90 napos - id�re sz�l� term�kt�mogat�st. Ez ut�bbi annak hasznos, aki csak haszn�lni akarja �s nem megismerni a m�lyebb dolgokat.

A GNU

1984-ban Richard Stallman megalapozta a szabad szoftvert �s filoz�fi�j�t. (GNU �s GPL szorosan �sszekapcsol�dik.) A GNU projekt eredetileg egy szabad oper�ci�s rendszer l�trehoz�s�t c�lozta meg, �m sok�ig csak GNU programok l�teztek z�rt forr�s� rendszereken. Az �tt�r�st a Linux rendszermag (m�s n�ven kernel vagy Linux kernel) hozta meg 1991-ben. Maga a GNU sz�cska egy rekurz�v r�vid�t�s, annyit jelent, hogy GNU Not Unix, azaz a GNU Nem Unix, ami arra utal, hogy b�r egy Unix-szer� rendszernek n�z ki, abszol�t m�sr�l van sz�. A Linux rendszermag fejleszt�s�t Linus Torvald kezdte meg valamikor 1991 nyar�n, �s az�ta is kernelfejleszt�k�nt dolgozik. A GNU miatt a mai Linux rendszerek fel�p�t�se hasonl� az egykor haszn�lt Unix rendszerek�hez. Ennek az az oka, hogy amikor elkezdt�k a szabad rendszert tervezni, sz�tn�ztek a fejleszt�k, hogy vajon melyik rendszerben mi a leghaszn�lhat�bb �s azt �sszedolgozt�k.

Szabad szoftver, mi�rt j�?

Hogy mi�rt j� a szabad szoftver? Egyr�szt nem felt�tlen�l profitorient�lt a dolog, m�sfel�l ha m�gis az, akkor is beletekinthet�nk a forr�sk�dba, tov�bbfejleszthetj�k, vagy csak egyszer�en �tletet mer�thet�nk. Szabad szoftvereket b�rki fejleszthet, akinek van hozz� tud�sa, kedve, ideje �s sz�vesen csin�lja. Term�szetesen ez egyb�l felveti azt a k�rd�st, hogy akkor �gy igen k�nnyen juttathatunk be k�rt okoz� programk�dokat b�rkinek a sz�m�t�g�p�be. Persze ez nem igaz, mivel a hivatalos programokat rengeteken �tn�zik �s leellen�rzik valamint tesztelik a v�gleges kiad�s el�tt. A biztons�g alapvet� felt�tele, hogy csak hivatalos helyr�l sz�rmaz� programokat telep�t�nk, de ezt tal�n nem kell magyar�zni, nincs ez m�shogy a z�rt k�d� programokn�l sem. Ha m�gis valamif�le programhiba akad valahol, akkor arra �ltal�ban 24 �r�n bel�l �rkezik a jav�t�s. M�sik nagyon szimpatikus dolog, amit hamar meg lehet szokni az az, hogy ha sz�ks�g�nk van egy programra, akkor nincs m�s teend�nk mint kider�teni a nev�t. T�bb oldal is l�tezik ami ny�lt forr�s� projekteknek ad otthont (freshmeat.net, sourceforge.net, berlios.de), valamint a Google is hamar megold�st ny�jt. Ha megvan a program neve, akkor megn�zhetj�k, hogy vagy ott lapul valamelyik telep�t� lemezen, vagy kiadjuk a telep�t�s parancsot, leszedi a netr�l, telep�ti �s be�ll�tja azt.

Disztrib�ci�k

T�rj�nk vissza a Linuxhoz. Linux disztrib�ci�nak nevez�nk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag m�k�dik. Maguk a disztrib�ci�k elk�l�n�lnek egym�st�l, fejleszt�s�k egym�st�l f�ggetlen�l zajlik. Olyan ez, mint ha minden aut�ban ugyanaz a motor lenne, de azokat att� m�g ugyan�gy k�l�n gy�rakban szereln�k be a kocsikba: a kocsik l�nyegesen m�sok lenn�nek, b�r funkcionalit�suk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban �gy m�k�dik a dolog, hogy a kernel-fejleszt�k folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadj�k, majd a disztrib�ci�k r��p�tenek. A k�l�nb�z� disztrib�ci�kr�l b�vebben a distrowatch.org oldalon lehet olvasni, k�z�l�k a legn�pszer�bb kiad�sok k�z� tartozik a Debian, Suse, Mandriva (volt Mandrake), Ubuntu, Fedora Core, Slackware, Uhu, �s m�g hosszan sorolhatn�m. Sok k�l�nbs�g tal�lhat� az egyes disztrib�ci�k k�z�tt: van felhaszn�l�bar�t, �s van "fapados", ahol a funkcionalit�s a l�nyeg (elv�gre szerverre minek grafikus var�zsl�?), van amelyik kiz�r�lag kereskedelmi, van ami r�szben az �s van ami csak let�lthet�. Ezen k�v�l mindegyik rendelkezik egy�ni tulajdons�gokkal, mint a be�ll�t�k�zpont, csomagkezel�s (programok kezel�se). Mindegyik disztrib�ci� m�s egy kicsit alapb�l, de term�szetesen a felhaszn�l�n m�lik, hogy mennyire alak�tja �t. Persze ezek k�z�tt is tal�lhat�ak azonos c�l� kiad�sok, valamint l�teznek a kisebb nemzeti Linuxok, amiket �ltal�ban egy orsz�gon bel�l hasznos�tanak �ltal�nos c�llal (kicsiny haz�nkban j� p�lda erre az UHU Linux, a blackPanther OS �s a Frugalware).

Mit is jelent a disztrib�ci� fogalma, �s miben k�l�nb�znek egym�st�l az egyes terjeszt�sek?

Jelenleg a distrowatch.com a Linux disztrib�ci�k gy�jt�helye, akinek van egy kis ideje sz�molja �ssze: a cikk �r�s�nak pillanat�ban 365 Linux disztrib�ci�b�l �llt lista. Minek egy�ltal�n ennyi? Miben k�l�nb�znek egym�st�l?
A k�rd�s j� �s indokolt. Valahol igen sz�pen p�ld�zza a ny�lt forr�sk�d, a Szabad Vil�g l�nyeg�t: az�rt mert megtehetj�k.

Hogyan �p�l fel a Linux?

A Linux, mint arr�l a m�lt h�ten m�r sz� esett �ll egy rendszermagb�l, �s a k�r�je�p�tett rendszerb�l. A kernel mindennek az alapja, minden disztrib�ci�ban nagyj�b�l azonos. Ez azt jelenti, hogy b�r verzi�sz�m�ban elt�r (a kiad�st�l �s a fejleszt�k mentalit�s�t�l f�gg�en haszn�lja a leg�jabb, vagy a kicsit r�gebbi, �m biztons�gosabb v�ltozatot), de ett�l f�ggetlen�l mindkett� A Linux kernel.
(Ugyan ez az �ll�t�s nem teljesen igaz, mert az egyes disztrib�ci�k a kernelt is megfoltozz�k, ha �gy �rzik j�nak, de ezt a k�rd�st most j�t�konyan �tugorjuk.)

A kernel f�l�tt azt�n v�gleg szabad a p�lya: megfelel� tud�ssal b�rki �sszehozhatja az �nmag�nak legjobban megfelel� Linuxot, amiben a konfigf�jlok hely�t�l �s alakj�t�l kezdve az alkalmazott programokig mindent egyedire form�zhat, ha akar.
Amennyiben ezt a m�veletet t�bben, �s valamilyen koncepci� alapj�n hajtj�k v�gre, �gy m�r t�nyleg k�sz a disztrib�ci�...

A csomagkezel�s

A terjeszt�sek k�zti k�l�nb�z�s�get sok oldalr�l meg lehet k�zel�teni, mi az egyik legk�zenfekv�bbet venn�nk, a csomagkezel�st.
Mivel a k�dok folyamatos fejleszt�s alatt �llnak, ez�rt a g�p�nk�n lev� programok viszonylag hamar "elavulnak", kij�n bel�l�k egy �jabb, mely t�bbet tud. Sokszor az �j kiad�s megjelen�s�nek oka nem a fejleszt�s, hanem egy ismert biztons�gi hiba, hi�nyoss�g jav�t�sa. Emiatt viszonylag gyakran friss�tj�k Linuxunkat, ami bizony igen sok id� �s energiabefektet�st ig�nyel, hiszen legt�bbsz�r k�zzel kell megejteni azt. Nos, ezen k�v�n(t) v�ltoztatni a csomagkezel�s.

A ny�lt forr�sk�d� rendszerek el�nye a programok elosztotts�ga. Nagyon sok program haszn�lja p�ld�ul ugyanazt a megjelen�t� fel�letet, ilyenkor azonban minek abb�l t�bb p�ld�ny? A program k�zli, hogy neki erre sz�ks�ge van, ha m�r feltelep�tett�k, akkor nincs is vele dolgunk, ha m�g nem akkor meg felrakjuk, �s t�bbet nem kell vele foglalkozni.

Ezt a k�t gondolatot gy�rja �ssze a csomagkezel�s: a programok "elapr�z�sa" miatt sokszor az egyes r�szprogramok �n�ll�an friss�lnek, viszont meg kell azt is oldani, hogy ha egy program ig�nyel egy m�sikat, akkor a telep�t�sn�l az �sszes f�gg�s�g felker�lj�n.

Term�szetesen nem is lenne Linux a Linux, ha ennek a probl�m�nak megold�s�ra nem sz�lettek volna egym�st�l gy�keresen elt�r� megold�sok.

M�r maguk a csomagok is sokf�l�k lehetnek:

    * Tartalmazhat egy programcsomag leford�tott bin�ris �llom�nyt, amit csak be kell m�solni a megfelel� helyekre �s k�sz is vagyunk.
    * Tartalmazhat forr�sk�dot, �s azt miut�n let�lt�tt�k g�p�nkre ott helyben ford�tjuk le.

Ez alapj�n csoportos�tva a disztrib�ci�kat:

    * Forr�s alap� disztrib�ci�k
    * bin�ris csomag alap� disztrib�ci�k, ezen bel�l:

   1. .deb alap� disztrib�ci�k
   2. RPM alap� disztrib�ci�k
   3. .tgz alap� disztrib�ci�k

Vegy�k csak sorba:

A forr�s alap� disztrib�ci�kn�l a csomagkezel� az adott programok forr�s�t t�lti le, �s azt a g�p�nk�n leford�tja futtathat� �llom�nny�. Ez roppant id�ig�nyes munka, m�g ha a l�p�sek automatiz�lva is vannak, azonban a v�geredm�ny egy, a g�p�nk adotts�gait �s lehet�s�geit kihaszn�l� rendszer lesz, magyarul: piszok gyors.
Itt a probl�m�t a rendszer naprak�szen tart�sa jelenti, hiszen amennyiben egy programb�l kij�n egy �j v�ltozat, azt ism�t le kell ford�tani, esetleg minden f�gg�s�g�vel egy�tt.
Kis g�pen ez ak�r egy napba is telhet.

Ilyen rendszer p�ld�ul a Gentoo, illetve nagyj�b�l ilyen a Slackware (r�szben).

T�bben �gy gondolt�k, hogy sz�p sz�p, de az�rt a g�pet haszn�lni is szeretn�k, �s nincs kedv�k ennyit sz�sz�lni a rendszer karbantart�s�val. Akkor meg mi�rt a g�p�nk�n ford�tsuk le? K�sz�ts�nk ink�bb kev�sb� hardver-specifikus �llom�nyokat, amit tetsz�leges hasonl� g�ppel rendelkez� ember haszn�lhat.
Ilyenkor a g�p�nkre valamilyen csomag form�j�ban egy leford�tott programot telep�t�nk, ami csak bem�sol�dik a megfelel� helyre, �s k�sz.
Term�szetesen ezek a rendszerek a forr�s alap�akhoz k�pest lassabbak, azonban a karbantart�sra ford�tott id� a t�red�ke.
Ilyen rendszer pl. a Red Hat (Fedora core) a Debian, magyar vonalon az UHU, a BlackPanther OS.

Ez ut�bbi, k�szre ford�tott bin�risokat haszn�l� rendszerek tov�bbi k�t r�szre oszthat�k aszerint, hogy milyen csomagot haszn�l. A k�t csomagkezel� alapjaiban k�l�nb�zik egym�st�l, mind gondolkoz�s�ban, mind a csomag megval�s�t�s�ban, ez azonban felhaszn�l�i szemmel nem relev�ns k�rd�s, mindkett� j�l m�k�d� megold�s.

Hab a tort�n

Avagy ami a csomagkezel� f�l�tt van: a grafikus fel�let. Minden disztrib�ci� v�lasztott, hogy a "piacon l�v�" ablakkezel� fel�letek k�z�l melyiket haszn�lja alapb�l. Valahol ez alapvet�en meghat�rozza az egyes disztrib�ci�k k�lalakj�t, m�g ha szabadon lecser�lhetj�k is azt.
Ugyanez igaz az alap�rtelmezettben telep�lt programok list�j�ra: l�nyegtelen k�rd�s egyfel�l, hiszen azt rakunk fel amit akarunk, azonban a legt�bb ember sok�ig azt haszn�lja, amit el�raknak, �gy valahol az egyes disztrib�ci�kr�l kialakult k�pet ez sokkal jobban befoly�solja, mint a csomagkezel�je.

Kis t�rt�nelem.

Az els� disztrib�ci�, ami m�r nem csak a rendszermagot, hanem fel�p�t�st, csomagokat adott az SLS Linux n�vre hallgatott. Ez azonban m�g csak n�h�ny t�zezer fanatikus rajong� k�r�ben volt n�pszer�. Ebben az id�ben az MCC �s a TAMU Linux is h�d�tott, azt�n csendben elt�ntek. Ezek a disztr�k �ltal�ban egy nagyon alap rendszert tartalmaztak, fejleszt�eszk�z�kkel. Ezzel szemben az SLS sz�lesebb k�rben volt n�pszer�: volt benne ablakoz�, sz�vegszerkeszt�, s�t m�g j�t�kok is. 1993-ban Iam Murdock �sszeszedte az SLS �s �ltal�ban a Linux disztrib�ci�k hi�nyoss�gait �s megalap�totta saj�t projektj�t a Debian projektet, c�lja egy mindenki �ltal haszn�lhat� t�k�letes �s stabil GNU rendszer l�trehoz�sa.
SuSE-t (Software- und System-Entwicklung) mint c�get 1992-ben hozt�k l�tre n�met egyetemist�k, az els� stabil SuSE kiad�s (1.0) 1994-ben jelent meg. M�ra a SuSE-t felv�s�rolta a Novell (2004 janu�rj�ban 220 milli� doll�r�rt), jelenleg a 10.0-�s verzi�n�l tart. M�sik disztrib�ci� ami ott volt a kezdetekn�l az a Slackware. 1993 j�lius 17-�n jelent meg az 1.0, m�g a 0.99pl11A verzi�j� rendszermaggal.
Hazai fronton az UHU Linux jelentkezett legel�sz�r stabil kiad�ssal 2003 �prilis�ban, �t k�vette a blackPanterOS, majd a Frugalware - ami teljesen az alapokt�l ind�tottak el.

Distrowar

K�shegyre men� vit�k folynak az egyes terjeszt�sek fanatikus haszn�l�i k�zt, hogy melyik a legjobb disztrib�ci�, melyik a jobb csomagkezel�. Igaz�b�l mindenr�l k�shegyre men� vit�t folytatnak, amib�l t�bb van, �s Linux alatt majd' mindenb�l t�bb van.
Nem foglaln�nk �ll�st a k�rd�sben, hiszen egyr�szt a vita �rtelmetlen (minek veszekedni, ha verekedni is lehet), m�sr�szt d�ntse mindenki maga el melyik a szimpatikusabb megold�s neki. Teljesen mindegy melyiket v�lasztja, ha azt az egyet j�l tudja haszn�lni.

A Linux grafikus fel�lete

Sokf�le legenda, t�vhit terjeng a Linuxr�l: egyesek DOS-nak tekintik, mivel amit l�ttak azon �pp nem futott grafikus fel�let (egy k�s�bbi cikkben lesz sz� m�g err�l), m�sok szerint olyan, mint egy r�gi Windows. Linuxot haszn�l� kolleg�ink iszonyatos er�fesz�t�seket tesznek ezen t�vhitek eloszlat�s�ra, de valahogy mindig visszat�r� t�veszm�k ezek.
Jelen cikk�nkben a pingvinek sz�neir�l sz�lunk p�r sz�t, arr�l, hogy hogy is lesz grafikus fel�let a g�p�nk�n.

Az els� fontos dolog,
hogy a grafikus fel�let (X Window System, r�viden X) is csak egy program, mely hi�ny�ban is teljes �s haszn�lhat� rendszer van kez�nk alatt - azt ugyan al��rjuk, hogy ilyenkor a haszn�lata t�bb szak�rtelmet k�v�n. Sz�mos olyan helyzet van, amikor egy g�pen nincs sz�ks�g grafikus fel�letre (pl. szerver k�rnyezet), ez�rt t�bb Linux disztrib�ci� alaptelep�t�s�ben nem is ker�l fel a g�pre. Term�szetesen ez nem igaz a mostani, felhaszn�l�bar�t disztr�kra.

Grafikus szerver �s ablakkezel�

 R�gt�n tiszt�zn�nk m�g egy dolgot: Linux alatt a grafikus fel�let "el��ll�t�s�t" is szerver-kliens megold�ssal implement�lt�k.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy  g�p�nk�n �ltal�ban  automatikusan indul egy  grafikus szerver (ezt h�vj�k X-nek), amihez mi kliens m�dban kapcsol�dunk, l�trej�n egy grafikus k�rnyezet�nk, �s azon ind�thatunk egy nek�nk szimpatikus ablakkezel�t. X szerverb�l jelenleg kett�t haszn�lnak gyakran: az XFree86-ot, �s annak tov�bb- �s m�s ir�nyba fejlesztett ut�dj�t az Xorg-ot. A legt�bb disztrib�ci�t m�r Xorg-gal szerelik, de m�g el�fordul t�bb helyen az XFree86 is.
Feladatuk felhaszn�l� fel�l is l�that� r�sze az eg�r- �s billenty�zet kezel�se az ablakkezel�k alatt p�ld�ul.

Az ablakkezel� a tulajdonk�pp haszn�lt programk�rnyezet: az ikonok, men�k, teh�t Windowsos terminol�gi�val �lve az "asztal", �s az egyes ablakok kerete mind-mind az ablakkezel�nknek k�sz�nhet�. (Amely ugye az X szervert haszn�lva fut.)
A megold�s �rtelme a m�lt h�ten m�r eml�tett optimaliz�l�s: Ha megalkotunk egy f�ggv�nyt�rat, amely mozgatja az egeret, azt tetsz�leges ablakkezel�n haszn�lhatjuk, �gy az p�ld�ul az X szerver dolga. Ha megalkotunk egy f�ggv�nyt�rat, mellyel p�ld�ul ablakkereteket tudunk rajzolni, azt minden erre �rt alkalmaz�s haszn�lhatja. �s ha csin�lunk egy m�sikat, ami teljesen m�s k�lalakot, m�k�d�st mutat, majd k�r� pakolunk alkalmaz�sokat, melyek ezt haszn�lj�k ki, k�sz is az �j ablakkezel�nk...
Ezek folyom�nyak�nt egyszerre ak�r t�bb, egym�st�l teljesen f�ggetlen ablakkezel�t is ind�thatunk, ak�r m�s felhaszn�l�nak is.

Term�szetesen nem lenne Linux, ha nem l�tezne hozz� sz�mos ablakkezel� (ez kiss� furcs�n hathat annak, aki eddig csak Windows-zal dolgozott, hisz ott csak egy ablakkezel�t l�tott).

Vannak disztrib�ci�k, melyeknek alap�rtelmez�sben feltelep�tenek 3-4 ablakkezel�t �s a felhaszn�l�k kiv�laszthatj�k, melyik felel meg legjobban �zl�s�knek, m�g m�s disztr�k csak egyet telep�tenek (term�szetesen ut�lag feltehet�nk t�bbet/m�st) - esetleg telep�t�s alatt r�k�rdeznek, hogy melyiket szeretn�nk haszn�lni.
Itt jegyezn�nk meg, hogy jelen cikk�nknek nem c�lja, hogy r�szletes le�r�st adjon az eszk�z�k telep�t�s�r�l (hamarosan arr�l is sz� lesz), hanem egy �ttekint�st k�v�nunk adni. N�zzetek k�r�l gal�ri�nkban is, ahol �sszegy�jt�tt�nk n�h�ny asztal elrendez�st.
 

F�bb ablakkezel�k

KDE

A KDE az egyik "nagy" ablakkezel� rendszer. A bet�sz� annyit jelent, hogy K Desktop Enviorment (Az�rt K, mert az van az L el�tt a billenty�zeten... �rtitek...). Szerves r�sz�t k�pezi a qt f�ggv�nyt�r, ami rengeteg be�p�tett program megl�t�t tesz lehet�v� viszonylag kis helyfoglal�ssal (mivel ugyanazokat a f�ggv�nyeket haszn�lj�k). Mondhatni az egyik legelterjedtebb asztali k�rnyezet: tartalmaz saj�t b�ng�sz�t (konqueror), irodai programokat (koffice), m�dialej�tsz�t, vez�rl�pultot, termin�l-emul�tort... szinte minden feladatra l�tezik program. Az asztal a v�gletekig testreszabhat�, rengeteg t�ma tal�lhat� hozz�, �rdemes keresg�lni. J�n�h�ny disztrib�ci�ban ez az alap�rtelmezett k�rnyezet. Sokak szerint a KDE �ll a legk�zelebb a Windows alatt megszokott dolgokhoz - rosszabb indulat� megjegyz�sek szerint fagy�sban �s instabilit�sban is.
Megjelen�ssel kapcsolatban �rdemes sz�tn�zni a kde-look.org oldalon, itt tal�lhat�ak mindenf�le kieg�sz�t�k, kezdve a h�tterekt�l az ablakt�m�kon �t az ikonokig. �rdemes n�zel�dni, mert p�r apr� tr�kkel a haverok meg fognak pukkadni az irigys�gt�l. Egy �tl�tsz� ablakt�m�val �s �zl�sesen �ssze�ll�tott megjelen�si t�m�kkal nagyon sz�p �s egyedi dolgok hozhat�k ki. Az egyik ilyen l�tv�nybeli seg�dprogram a Superkaramba: ennek seg�ts�g�vel k�l�nb�z� d�sz�t� elemeket helyezhet�nk el a munkaasztalon, amik mindenf�le inform�ci�val l�tnak el minket, mint az �j leveleink sz�ma, vagy processzorunk h�m�rs�klete. M�sik hasznos kapcsol�d� oldal a kde-apps.org, ahol rengeteg program �s kieg�sz�t� tal�lhat� kategoriz�lva. A KDE m�g�tt hatalmas t�megek �llnak, r�szben felhaszn�l�k, r�szben fejleszt�k, ennek k�sz�nhet�en nagyon sz�pen fejl�dik.
 

Gnome

A m�sik nagyp�ly�s a Gnome. A KDE-hez hasonl�an rendelkezik egy saj�t f�ggv�nyt�rral (gtk), melyen alapulnak a be�p�tett alkalmaz�sok. Kicsit m�s filoz�fi�t vall, ink�bb az egyszer� dolgok �s be�ll�t�sok h�ve, mint a t�bbszintes elbonyol�tott r�szletekbe men� t�rsai. Els� r�n�z�sre szint�n otthonos az asztal elrendez�se �s az ikonok jelenl�te. Emellett saj�t be�ll�t�k�zpontja �s alkalmaz�sai is egyszer�ek �s �tl�that�ak. �rdemes ell�togatni a gnome-look.org oldalra, ahol a ruha csinos�t�s�hoz tal�lhatunk rengeteg seg�danyagot. A KDE-s Superkaramb�hoz hasonl�an tal�lhat� benne egy gDesklets n�vre hallgat� alkalmaz�s, mely seg�ts�g�vel inform�ci�s d�sz�t�elemeket pakolhatunk munkaasztalunkra. Meg�ri r�sz�nni az id�t �s k�s�rletezni az elrendez�ssel, mert egy j�l be�ll�tott asztalon k�nnyebb dolgozni is.
 

Xfce

Ha r�viden �ssze akarn�m foglalni, akkor azt mondan�m: kicsi, gyors, sz�p �s megb�zhat�. M�r kisebb dologr�l van sz�, nagyobb testv�reihez k�pest, ebb�l fakad�an rendk�v�l gyors �s kisebb teljes�tm�ny� g�peken is t�k�letesen haszn�lhat�. Rendelkezik saj�t men�vel, f�jlkezel�vel, be�ll�t�k�zponttal, folyamat-kezel�vel, nyomtat�-kezel�vel, valamint sz�pen b�v�thet� az eszk�z�kkel. Egyik �rdekes tulajdons�ga, hogy az asztalra nem helyezhet�nk ikonokat, csak a panelre (illetve panelen szerkeszthet�nk saj�t men�ket), de sz�mos lehet�s�g k�n�lkozik ennek p�tl�s�ra - p�ld�ul xbindkeys program seg�ts�g�vel megadhatjuk, hogy bizonyos billenty�-kombin�ci�k le�t�s�re mi induljon el. V�lem�ny�nk szerint letisztult �s egyszer� eszk�z, amivel �lm�ny dolgozni - de �zl�sek �s pofonok k�l�nb�znek. Egyszer az�rt �rdemes kipr�b�lni. L�tv�nyban itt sincs hi�ny, az xfce-look.org ebben az esetben is arra hivatott, hogy �sszegy�jtse a grafikai kieg�sz�t�elemeket.
 

Ablakoz�k

Sz�mos kisebb ablakkezel� l�tezik m�g, melyek kevesebb er�forr�st ig�nyelnek g�p�nkt�l. Ennek sz�mos el�nye �s h�tr�nya van, de t�bbs�g�k n�z�pont k�rd�se. El�nye, hogy ezek az ablakkezel� rendszerek j�val kisebb helyet foglalnak, valamint kevesebb er�forr�st ig�nyelnek, �gy kis teljes�tm�ny� sz�m�t�g�peken is kit�n�en haszn�lhat�ak. H�tr�nya a m�ret�b�l ad�dik: nincsenek grafikus be�ll�t�k, se var�zsl�k - b�r sokan vannak akik am�gy sem szeretik haszn�lni ezeket - �gy minden be�ll�t�st termin�lon kell elv�gezni konfigur�ci�s �llom�nyok szerkeszt�s�vel. Szerintem �rdemes kipr�b�lni mindenk�ppen, azt�n mindenki levonja a maga k�vetkeztet�seit �s v�laszt ablakkezel� rendszert, ami megfelel az ig�nyeinek.
Ilyenek p�ld�ul:

    - box (Fluxbox, Openbox, Blackbox, Blackbox for Windows)
    - IceWM
    - Fvwm
    - WindowMaker
    - AfterStep
    - Enlightenment

Ahogy a kisebb ablakkezel�k�n is futtathatunk m�s programokat, �gy igaz ez a nagyobbakra is: az ablakkezel�k k�zti hat�rok sokszor elmos�dnak. Ennek oka, hogy ha valakinek megtetszik p�ld�ul egy KDE-s alkalmaz�s, de egy�bk�nt Gnome-ot haszn�l, akkor se kelljen lemondani r�la.
Ugyan�gy haszn�lhatjuk a KDE b�ng�sz�j�t, levelez�j�t, sz�vegszerkeszt�j�t Gnome, XFce4, stb. alatt, mint saj�t k�rnyezet�ben, felt�ve hogy g�p�nk�n megvannak a m�sik ablakkezel� megfelel f�ggv�nyt�rai is.

Igaz�b�l a legegyszer�bb, ha mindenki maga gy�z�dik meg az egyik, vagy m�sik el�nyeir�l, �s v�laszt mag�nak kedvencet.