Ismertet� a Debianr�l

MI az a Debian?

A Debian projekt olyan emberek t�rsas�ga, akik k�z�s c�ljuknak tekintik szabad vagy ny�lt forr�sk�d� sz�m�t�g�pes oper�ci�s rendszer l�trehoz�s�t. Ezt az oper�ci�s rendszert, amit l�trehoztunk Debian Gnu/Linuxnak vagy r�viden Debiannak h�vj�k.

Az oper�ci�s rendszer olyan alapvet� programok �s alkalmaz�sok halmaza, amik lehet�v� teszik a sz�m�t�g�p m�k�d�s�t. A kernel az oper�ci�s rendszer magja, amely az alapfeladatokat v�gzi, �s m�s programokat ind�t.

A Debian rendszerek jelenleg Linux kernelt haszn�lnak. A Linuxot Linus Torvalds ind�totta �tj�ra, �s t�bbezer programoz� fejleszti vil�gszerte.

Ugyanakkor folyamatban van a Debian fejleszt�se m�s kernelekre is, els�sorban a Hurdra. A Hurd szerverprogramok gy�jtem�nye, amelyek egy mikrokernel (mint p�ld�ul a Mach) felett futnak, �s k�l�nb�z� funkci�kat implement�lnak. A Hurd szabad szoftver, �s a GNU projekt eredm�nye.

Az oper�ci�s rendszert kit�lt� alapprogramok nagy r�sze a GNU projektb�l sz�rmazik; ez a magyar�zata a GNU/Linux �s GNU/Hurd neveknek. Ezek a programok szint�n szabadok. Az embereknek term�szetesen alkalmaz�sokra van sz�ks�g�k: olyan programokra, amelyekkel el tudj�k v�gezni munk�jukat, dokumentumok szerkeszt�s�t�l kezdve az �zletvezet�sen �s a j�t�kokon �t a program�r�sig. A Debian t�bb mint 25000 csomagot (k�nnyen telep�thet� form�tumba csomagolt leford�tott szoftvert) tartalmaz – mindegyik�k szabad szoftver.

Az eg�sz olyan, mint egy torony. Legalul van a kernel. Ef�l�tt az alapprogramok (toolok). Ezut�n az alkalmaz�i programok k�vetkeznek. A torony tetej�n van a Debian – a Debian gondosan �sszeilleszti �s rendszerbe szervezi mindezt, hogy egy�tt is j�l m�k�djenek.

Teljesen ingyen van?

Biztos csod�lkozol, mi�rt vesztegetnek egyesek �r�kat az idej�kb�l arra, hogy szoftvert �rjanak, gondosan becsomagolj�k, �s azut�n elaj�nd�kozz�k? A v�lasz annyif�le, ah�nyf�le ember m�k�dik k�zre. Van, aki szeret m�sokon seg�teni. Sokan az�rt �rnak programot, hogy t�bbet tanuljanak a sz�m�t�g�pekr�l. Egyre t�bb ember keresi a m�dj�t, hogyan lehetne let�rni a szoftverek egekbe sz�k� �r�t. Egyre n�vekv� t�meg akarja k�zrem�k�d�s�vel megk�sz�nni a m�sokt�l kapott rengeteg nagyszer� ingyenes szoftvert. Sokan az akad�miai szf�r�ban k�sz�tenek ingyenes szoftvereket, hogy kutat�saik eredm�nyeit sz�lesebb k�rben haszn�lhass�k m�sok. C�gek sz�llnak be szabad szoftverek fenntart�s�ba, cser�be belesz�lhatnak a fejleszt�si ir�nyukba – nincs gyorsabb m�dja egy �j funkci� hozz�ad�s�nak, minthogy te magad val�s�tod meg! �s term�szetesen sokunknak mindez egyszer�en csak sz�rakoz�s.

A Debian olyan er�sen elk�telezte mag�t a szabad szoftverek mellett, hogy azt gondoltuk, hasznos lenne ezt egy dokumentumban r�gz�teni. �gy sz�letett a T�rsadalmi szerz�d�s�nk.

B�r a Debian a szabad szoftverben hisz, vannak helyzetek, amikor valaki nem szabad szoftvert akar vagy k�nytelen telep�teni a g�p�re. Ahol lehets�ges, a Debian t�mogatni fogja. Egyre n� azon csomagok sz�ma, amelyeknek egyetlen feladatuk egy nem szabad szoftver telep�t�se a Debian-rendszerre.

Azt mondt�tok ingyenes, de a CD/s�vsz�less�g m�gis p�nzbe ker�l!

Felmer�lhet benned a k�rd�s: ha a szoftver ingyenes, akkor mi�rt kell fizetnem egy keresked�nek a CD-�rt vagy egy internet szolg�ltat�nak a let�lt�s�rt?

Amikor CD-t veszel, csak a k�sz�t� idej��rt, t�kebefektet�s��rt �s kock�zatv�llal�s��rt (amennyiben nem siker�l eladnia az �sszeset) kell fizetned. M�s sz�val nem mag��rt a szoftver�rt fizetsz, hanem a terjeszt�s�hez haszn�lt fizikai k�zvet�t� eszk�z�rt.

Amikor a "free" sz�t haszn�ljuk, �ltal�ban "szabad"-ot �s nem "ingyenes"-t �rt�nk alatta. Arr�l, hogy mit �rt�nk "szabad szoftver" alatt, illetve mit mond err�l a Free Software Foundation, b�vebben is olvashatsz.

A legt�bb szoftver t�bb sz�z doll�rba ker�l. Hogyan tudj�tok m�gis odaaj�nd�kozni?

Ink�bb az a k�rd�s, hogyan verhetik fel a szoftverc�gek ilyen magasra az �rakat. A szoftver nem olyan, mint az aut�gy�rt�s. Ha m�r elk�sz�tetted a szoftvered els� p�ld�ny�t, a tov�bbi milli� p�ld�ny el��ll�t�s�nak a k�lts�ge alacsony lesz (j� magyar�zat van a Microsoft milli�s bankbet�tjeire).

Vizsg�ld meg m�s oldalr�l is: ha v�gtelen sok homok lenne a h�ts� udvarodon, biztosan osztogatn�d. H�lyes�g lenne, ha teheraut�t b�reln�l, hogy elsz�ll�ttasd a homokot m�soknak. Ink�bb gondoskodn�l arr�l, hogy �k maguk j�jjenek, �s vigy�k el (anal�g a h�l�zatr�l t�rt�n� let�lt�ssel), vagy �k fizetn�nek valakinek, hogy sz�ll�tsa le nekik (anal�g a CD-v�s�rl�ssal). Pontosan �gy m�k�dik a Debian, �s ez�rt olyan olcs� a CD-k t�bbs�ge (a 4 DVD nagyj�b�l 12 doll�rba ker�l).

A Debian nem keres p�nzt a CD-k elad�s�b�l. Ugyanakkor sz�ks�g�nk van p�nzre az olyan kiad�sok fedez�s�re, mint a domainregisztr�ci� vagy hardver v�s�rl�sa. Ez�rt arra k�r�nk, olyan CD-terjeszt�kt�l v�s�rolj, amelyek a bev�teleik egy r�sz�t a Debiannak adom�nyozz�k.

Milyen hardvert t�mogat a Debian?

A Debian szinte minden szem�lyi sz�m�t�g�pen fut, bele�rtve a legt�bb r�gi modellt is. Minden �jabb Debian-verzi� egyre t�bb hardverarchitekt�r�t t�mogat. A t�mogatott eszk�z�k teljes list�ja megtal�lhat� a stable verzi� dokument�ci�j�ban.

A Debian majdnem az �sszes megszokott hardvert t�mogatja. Ha meg akarsz bizonyosodni afel�l, hogy a g�pedhez tartoz� �sszes eszk�z t�mogatott-e, tekintsd meg a Linux Hardware Compatibility HOWTO-t.

Van n�h�ny c�g, amely nem adja ki az �ltala gy�rtott hardver specifik�ci�j�t, �gy nehez�tik a t�mogat�st. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy a hardvert nem fogod tudni haszn�lni GNU/Linux alatt. M�s c�gek ugyan biztos�tanak nem szabad meghajt�programokat, de el�fordulhat, hogy k�s�bb megsz�nnek vagy nem t�mogatj�k tov�bb az �ltalad haszn�lt hardvert. Azt aj�nljuk, csak olyan gy�rt�kt�l v�s�rolj hardvert, amik szabad meghajt�programot is biztos�tanak a term�keikhez.

B�vebb inform�ci�ra van sz�ks�gem.

Tekintsd meg a FAQ-t.

M�g mindig nem gy�ztetek meg.

Ha nem hiszel nek�nk, pr�b�ld ki magad a Debiant. Mivel egyre olcs�bb a merevlemez, biztos van k�r�lbel�l 2 GB felesleges ter�leted. Ha nem szeretn�l grafikus fel�letet, m�r 600 MB is elegend�. A Debian k�nnyen telep�thet� erre az extra lemezter�letre, �s megf�r a m�r telep�tett oper�ci�s rendszerek mellett. Ha m�g t�bb hely kell, egyszer�en elt�vol�thatod az egyik oper�ci�s rendszert (�s miut�n megtapasztaltad a Debian erej�t, b�zunk benne, hogy nem a Debiant fogod t�r�lni).

Mivel egy �j oper�ci�s rendszer kipr�b�l�sa sokat vesz el az �rt�kes id�db�l, �rthet�, ha fenntart�said vannak. Ez�rt �ssze�ll�tottunk egy list�t a Debian el�nyeir�l �s h�tr�nyair�l. Ennek seg�ts�g�vel eld�ntheted, hogy meg�ri-e telep�teni. Rem�lj�k, m�lt�nyolod becs�letess�g�nket �s �szintes�g�nket.

Hogy tehetek szert a Debianra?

A legt�bben CD-r�l telep�tik a Debiant, amit a nyers CD-k �r��rt b�rmelyik CD-terjeszt�nkt�l be tudsz szerezni. Ha j� internetel�r�sed van, h�l�zatr�l is let�ltheted, illetve telep�theted a Debiant.

Tov�bbi inform�ci�k�rt tekintsd meg a Debian beszerz�s�r�l sz�l� oldalunkat.

Ha m�g nem tetted meg, �rdemes el�sz�r a Linux Hardware Compatibility HOWTO-t megn�zni.

Ne felejtsd el megtekinteni az �ltalunk k�n�lt csomagok list�j�t (rem�lhet�leg nem ijeszt el a csomagok hatalmas sz�ma).

Nem tudok mindent magamt�l be�ll�tani. Hol kaphatok seg�ts�get a Debianhoz?

Seg�t, ha elolvasod a dokument�ci�t, amely weben is el�rhet�, �s csomagokk�nt is telep�thet�. Tov�bb� felveheted vel�nk a kapcsolatot a levelez�list�kon vagy IRC-n. Vagy ak�r szak�rt�t is alkalmazhatsz.

Tov�bbi inform�ci�k�rt tekintsd meg a Dokument�ci� �s a Term�kt�mogat�s oldalainkat.

Kik vagytok ti egy�ltal�n?

A Debiant szerte a vil�gon csaknem ezer fejleszt� �ll�tja el� a szabad idej�ben. A fejleszt�k k�z�l csak kevesen tal�lkoztak eddig egym�ssal szem�lyesen. A kommunik�ci� f�leg e-mailben (a lists.debian.org levelez�list�in) �s IRC-n (az irc.debian.org #debian csatorn�j�n) zajlik.

A Debian projektnek gondosan szervezett strukt�r�ja van. Arr�l, hogy a Debian hogy n�z ki bel�lr�l, a fejleszt�k oldal�n tal�lsz b�vebb inform�ci�t.

Ki haszn�l Debiant?

B�r nincsenek pontos adatok (mivel a Debian felhaszn�l�inak nem kell regisztr�lniuk magukat), bizonyos, hogy a Debiant sz�mos kis �s nagy szervezet, illetve t�bbezer szem�ly haszn�lja. A Ki haszn�l Debiant? oldalon megtekinthet�k azok a szervezetek, amelyek r�vid le�r�st k�ldtek arr�l, hogy hogyan �s mi�rt haszn�lnak Debiant.

Hogyan kezd�d�tt ez az eg�sz?

A Debiant 1993 augusztus�ban Ian Murdock ind�totta el, hogy legyen egy �j, nyitott disztrib�ci�, amelyet a Linux �s a GNU szellem�ben k�sz�tenek. Az volt a sz�nd�ka, hogy a rendszert gondosan �s lelkiismeretesen �ll�ts�k �ssze, �s hasonl� gonddal tarts�k fenn �s t�mogass�k. A fejleszt�g�rda a Free Software hackereinek kicsiny csoportjak�nt indult, �s fokozatosan n�tt a fejleszt�k �s a felhaszn�l�k nagy, j�l szervezett k�z�ss�g�v�. L�sd a r�szletes t�rt�netet.

Mivel sokan k�rdezt�k: a „Debian” kiejt�se: /ˈde.bi.ən/. A n�v a Debian alkot�j�nak, Ian Murdocknak �s feles�g�nek, Debr�nak a nev�b�l sz�rmazik.